"Amikor a kupában a Salamanca ellen debütáltam, Xavi odaszólt nekem, hogy melegítsek be. Rengeteg minden járt abban a pillanatban a fejemben. A bajnokságban a Betis ellen játszottam először, akkor még 16 évesen. Nem tudtam, hogy így fog történni, amint kiderült, rögtön felhívtam a szüleimet. Megtartottam a mezt arról a meccsről, különleges érték számomra. Hálás vagyok Xavinak mindenért, amit értem tett. Fantasztikus ember, a pályán és azon kívül is számíthatsz rá. Amikor távozott lehetőségem volt telefonon megköszönni neki azt, amit értem tett. Mindig is hálás leszek neki. Pocsék érzés látni, hogyan kritizálják azt az edzőt, akinek mindent köszönhetsz. A magánéletem? Továbbra is a La Masián élek, nagy hangsúlyt fektetek a tanulmányaimra, szeretném megteremteni az egyensúlyt a focival. Nagyon tetszik a marketing és az üzleti élet, így ebben szeretném magam továbbképezni."
Pau Cubarsí arról, hogyan csatlakozott a Barçához
“A Barça felfigyelt rám egy ifjúsági tornán. Aztán az egyik meccs után a parkolóban vártak rám a szüleim és ők mondták, hogy a Barça érdeklődik irántam: megkérdezték, hogy akarok-e csatlakozni hozzájuk. Ez nem volt kérdés, egyből igent mondtam. Ez volt az álmom, mióta az eszemet tudom és futballozni kezdtem. 11 éves voltam és taxival kellett utaznom oda-vissza az edzésekre.”
Szczesny a tegnapi Mundo-interjúban is - mikor megkérdezték tőle, hogy ki lepte meg a leginkább - Cubarsít mondta. Arról beszélt, hogy teljesen más élmény TV-ben nézni a srácot és élőben. Ha nem tudná, hogy 17 éves, azt gondolná, minimum 27. Azt is mondta, hogy jó pár klasszissal játszott együtt, de hogy 17 évesen valaki így lásson a pályán és amit eltervez, azt meg is valósítson, oda is passzoljon, oda is fusson üresbe, nem sokat látott. Emellett meglehetősen 'laza', jó kedélyű, kedves srác, de amikor mosolyog vagy jó kedve van, akkoris látni rajta, hogy ezerrel egyetlen dologra koncentrál: arra, hogy minél jobb és jobb legyen. Ja és azt is hozzátette, hogy érezni lehet rajta, hogy az FC Barcelona az élete "szerelme".