"A Barça az életem, hét éves korom óta itt vagyok. A La Masián minden gyermek arról álmodik, hogy egy nap bekerüljön az első csapatba. Én ezt az álmot valósítom most meg. A szerződéshosszabbításom egyet jelent azzal, hogy továbbra is életem klubjában játszhatok, és továbbra élvezhetem ezt. Már korábban is megtarthattuk volna az ünnepséget, de elhalasztottuk, mert a nagymamám, aki az életemben a legfontosabb ember, Marokkóban tartózkodott akkor. Meg akarom próbálni viszonozni neki mindazt, amit értem tett, de tudom, hogy ez nem lehetséges, nem tudok érte annyit tenni, hogy megfelelően viszonozni tudjam. A mezszám? Nincs rajtam nyomás, nem számít, hogy tízes vagy tizenkilences szám szerepel a hátamom, továbbra is jól fogom magam érezni a pályán. Messinek megvan a saját útja ezzel a számmal, én is arra törekszem, hogy meglegyen a sajátom. De nem látom ennek az összehasonlításnak értelmét, annál is inkább, mert ezt most Ansutól örököltem meg. Megpróbálok mindenkit boldoggá tenni, azokat is, akik ott vannak, és azokat is, akik otthon vannak. Hálával tartozom a klubnak, hogy megadták ezt a gesztust, igyekszem minden módon meghálálni ezt nekik. Az igazság az, hogy közömbös vagyok, mind a kritikával, mind a dicsérettel szemben, kivéve, ha a családomtól vagy a hozzám nagyon közel álló emberektől érkezik. Ha nem így tennék, akkor túlságosan nagy lenne a hangulatingadozásom. A célom a Bajnokok Ligája és a világbajnokság megnyerése. Ez a két kupa még hiányzik, ezek a legfőbb céljaim."
