"Nem maradt más hátra, mint hogy köszönetet mondjak. Köszönetet mondjak, hogy húsz éven keresztül, még a legnehezebb pillanatokban is, soha nem hagytam abba a harcot, mindig mentem előre, mindent beleadtam, amim csak volt, és mindig itt akartam lenni, és szolgálni ezt a mezt. Nagyon fog fájni, hogy többé nem jövök ide, és nem lehetek az argentin válogatott tagja. Ha rajtam múlna, egész életemben itt lennék, mert Argentínáért játszani a világ legszebb dolga. Azt hiszem, ma többet beszélek, mint valaha korábban, egyszerűen azért, mert nem akarom, hogy ez a pillanat véget érjen. De azt hiszem, eljött az idő, hogy visszavonuljak. Az előző világbajnokság nagyon sokat kivett belőlünk mindazok után, amin keresztülmentünk. Éppen csak maradt bennünk annyi, hogy eljussunk a döntőig, de az utolsó pillanatig harcoltunk, ahogy mindig is tettük. Nagyon közel kerültünk ahhoz, hogy ismét megnyerjük, és mindannak ellenére, amit rólunk mondtak, semmi furcsa nem történt. Az Anglia elleni mérkőzés nagyon sokat kivett belőlünk, mert tényleg mindent beleadtunk. 2022-ben az volt az álmunk, hogy ne csak az én álmomat, hanem egy egész ország álmát valóra váltsuk: ismét világbajnokok legyünk. És sikerült. Megnyertük a világbajnokságot, a Copa Américát, a Finalissimát… Hihetetlenül hálás vagyok mindazért, amit ezzel a válogatottal átélhettem. De ez az út nem csak 2022-ről vagy az utolsó világbajnokságról szólt. Rengeteg csapattársam harcolt mellettem ezért a mezért már jóval azelőtt, hogy végül világbajnokok lettünk. Soha ne kételkedjetek abban, hogy mindannyian mennyit harcoltak és mennyit adtak Argentínáért. Kiváltság és megtiszteltetés volt mindannyiukkal együtt pályára lépni, és annyi mindent megosztani egymással a pályán kívül is. Minden alkalommal, amikor pályára léptünk, tudtam, hogy bárkivel felvehetjük a versenyt, mert harcosok álltak mellettem, akik készek voltak meghalni a pályán. A legnagyobb dolgok eléréséhez erős csapatra van szükség, és csak a legnehezebb pillanatokban derül ki igazán, hogy mennyire erős is a csapatod. A miénk rendkívül erős volt, ezért sikerülhetett elérnünk azt, amit. Köszönöm ennek a csapatnak. Köszönöm, hogy segítettek valóra váltani azt az álmomat, amelyet gyerekkorom óta dédelgettem. Segítettek abban, hogy világbajnok lehessek. Szeretnék köszönetet mondani az embereknek is. Szerencsés voltam, hogy Argentína rengeteg városában játszhattam, és bárhová mentem, hihetetlen mennyiségű szeretetet kaptam. Az összes év alatt, bárhol is játszottunk a világban, a stadionok mindig tele voltak argentinokkal. Nem számított a mérkőzés vagy a távolság, az emberek hatalmas erőfeszítéseket tettek azért, hogy ott legyenek. Tudjuk, milyen nehéz dolog ez. Bárhová mentünk a világban, olyan érzésünk volt, mintha hazai pályán játszanánk, mert mindig éreztük a támogatásotokat. És ennek a támogatásnak folytatódnia kell. Jönnek majd nehéz, bonyolult pillanatok, és ezekben a pillanatokban kell minden eddiginél jobban támogatnotok a csapatot. Erős, egységes közösségekre van szükség, mert mindig lesznek olyanok, akik azt akarják, hogy a válogatott elbukjon, és ezt az örömet nem adhatjuk meg nekik. Itt, ebben a stadionban éltem át életem egyik legboldogabb napját: az első hazai mérkőzésünket azután, hogy világbajnokok lettünk. Gyönyörű volt. A mai nap pedig talán az egyik legszomorúbb, mert itt állok, és búcsút mondok nektek. Nagyon fogtok hiányozni mindannyian, de én mindig mellettetek leszek. Szurkolni fogok ezeknek a srácoknak és mindenkinek, aki utánuk jön. Annyi érzelem kavarog most bennem. Biztosan sok mindent elfelejtek megemlíteni, amit egyébként szeretnék elmondani, mert ez egy nagyon nehéz pillanat számomra. Az első ember, aki eszembe jut most, az édesapám. Nagyon fog hiányozni, hogy itt játszhassak. Szeretlek titeket, és büszke vagyok arra, hogy argentin vagyok. Hálával, büszkén és békével a szívemben távozom. Köszönök mindent."
